- Mi?
- Mark hga. - mondta Paul.
- az?
- Igen.
n hlye. Egyszeren ms se jutott eszembe. Mirt gondolok mindig arra, hogy Paul megcsalna? Nem tudom. Hogy lehetek ilyen hlye? "Hlye,hlye,hlye..." csak ezt mondogattam. Majd csak ssze kuporogtam a fldre, s mg jobban srni kezdtem...
- H. Ne srj mr... - jtt oda hozzm s lelt meg.
- Nem vagyok komplett....
- Mirt ne lennl? - nevetett.
- Mert mindig az jut eszembe legelszr, hogy te megcsalnl. Nem ms. Pedig n bzok benned.... - nehzkesen mondtam ki..
- Tudod mit? Elnzem neked. Teljesen megrtem, hogy a mostoha apd utn, nehezen bzol meg az emberekben. De legkzelebb inkbb krdezz meg. - mosolygott.
- gy lesz. - mosolyogtam s t leltem. Csak lltunk a hz eltt. Csak lltunk, s leltk egymst, mg el nem kezdett sttedni s hvsdni.
- Szerintem menjnk be. - mondta Paul.
- Rendben. - helyeseltem.
Bementnk a nappaliba. ltnk mg egy ideig egyms mellett. Nem beszltnk, csak ltnk. J volt a csnd. Csak a szl susogst hallod.
Hirtelen csrmplsre lettnk figyelmesek. Paulra nztem, majd is rm. csak mutogatott, hogy maradjak, majd krbenz. Elindult flfel. Fel rt. Hallottam, ahogy a lptei krbejrjk az egsz emeletet. Aztn arra lettem figyelmes, hogy valami vagy valami szuszog a htam mgtt. Itt van mgttem. Nem mertem megfordulni. Befogta a szmat. Nem tudtam siktani se. Majd egy hangos rhgsbe trt ki.
- Megijedtl mi? - krdezte gnyosan.
- Te elmebeteg llat. Tudod mennyire megijesztettl? - vgtam hozz a fejhez.
- Istenem, az az aggd tekintet. Jesszusom. Ltnod kellett volna magad.
- Ezt tbbet ne! Faye, te lnok kgy.
- Jl van na. Csak egy kis szrakozst vittem az jszaktokba.
- s minek kellett betrni a fenti ablakot? - krdeztem mikzben fogtam a szvemet, annyira megijedtem, s ltem le.
- Milyen ablakot?
- Faye! - mordultam r.
- n nem trtem be semmilyen ablakot se. n csak lent voltam, fnt nem.
- Akkor ki volt? - krdeztem.
- n tuti nem. - vgta r.
Majd hallottuk, ahogy fentrl a btorok esnek ssze. Mintha fellkn valaki. Tnyleg van mg itt egy szemly, de kicsoda?
Tovbb a tizenkettedik rszhez.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
