- Mi?
- Ő Mark húga. - mondta Paul.
- Ő az?
- Igen.
 Én hülye. Egyszerűen más se jutott eszembe. Miért gondolok mindig arra, hogy Paul megcsalna? Nem tudom. Hogy lehetek ilyen hülye? "Hülye,hülye,hülye..." csak ezt mondogattam. Majd csak össze kuporogtam a földre, és még jobban sírni kezdtem...
- Hé. Ne sírj már... - jött oda hozzám és ölelt meg.
- Nem vagyok komplett....
- Miért ne lennél? - nevetett.
- Mert mindig az jut eszembe legelőször, hogy te megcsalnál. Nem más. Pedig én bízok benned.... - nehézkesen mondtam ki..
- Tudod mit? Elnézem neked. Teljesen megértem, hogy a mostoha apád után, nehezen bízol meg az emberekben. De legközelebb inkább kérdezz meg. - mosolygott.
- Így lesz. - mosolyogtam és át öleltem. Csak álltunk a ház előtt. Csak álltunk, és öleltük egymást, míg el nem kezdett sötétedni és hűvösödni.
- Szerintem menjünk be. - mondta Paul.
- Rendben. - helyeseltem.
 Bementünk a nappaliba. Ültünk még egy ideig egymás mellett. Nem beszéltünk, csak ültünk. Jó volt a csönd. Csak a szél susogását hallod.
 Hirtelen csörömpölésre lettünk figyelmesek. Paulra néztem, majd ő is rám. Ő csak mutogatott, hogy maradjak, majd ő körbenéz. Elindult fölfelé. Fel ért. Hallottam, ahogy a léptei körbejárják az egész emeletet. Aztán arra lettem figyelmes, hogy valami vagy valami szuszog a hátam mögött. Itt van mögöttem. Nem mertem megfordulni. Befogta a számat. Nem tudtam sikítani se. Majd egy hangos röhögésbe tört ki.
- Megijedtél mi? - kérdezte gúnyosan.
- Te elmebeteg állat. Tudod mennyire megijesztettél? - vágtam hozzá a fejéhez.
- Istenem, az az aggódó tekintet. Jesszusom. Látnod kellett volna magad.
- Ezt többet ne! Faye, te álnok kígyó.
- Jól van na. Csak egy kis szórakozást vittem az éjszakátokba.
- És minek kellett betörni a fenti ablakot? - kérdeztem miközben fogtam a szívemet, annyira megijedtem, és ültem le.
- Milyen ablakot?
- Faye! - mordultam rá.
- Én nem törtem be semmilyen ablakot se. Én csak lent voltam, fönt nem.
- Akkor ki volt? - kérdeztem.
- Én tuti nem. - vágta rá.
 Majd hallottuk, ahogy fentről a  bútorok esnek össze. Mintha fellökné valaki. Tényleg van még itt egy személy, de kicsoda?

Tovább a tizenkettedik részhez.