Rosszabb ez a fekete mágia,mint amilyennek hangzik!? Ezen agyaltam egész nap. Aztán Paul megkérdezte, hogy este nem akarok-e maradni a régi háznál, és ott aludni vele. Csak mi ketten. Persze, hogy igent mondtam. Rám fért végre, hogy végre valakivel az érzéseimről tudjak beszélni.
- És akkor most mi lesz? Tényleg veszélyeztetem a többieket?
- Attól függ. - mondta Holly.
- És mitől?
- Hogy hányszor használod az erődet.
- Mi az, hogy ahányszor használom?
- Hogy ha használod, akkor közbe apcsolódik a sötét mágiai részed is. És rosszabb dolgokat tudsz művelni. Mérgedben meg is ölhetsz valakit....ezzel nagyon vigyázz!
- Én nem akarok megölni senkit...
- Tudom.
 Aztán pár perc múlva elköszöntünk egymástól. Ő haza ment, tudta, hogy maradok, megértette....stb. Faye is hazament Kate-vel. Mark meg persze eléggé magának való, de maradt még. Paul elugrott egy kis időre, így én Markal maradtam és gondoltam beszélgetek vele egy kicsit...
- Neked is meghalt az egyik szülőd? - kérdeztem tőle kissé zavarban...
- Igen, mondjuk nekem mind kettő. Úgy hogy, egy kicsit különbözök a többiektől. Vagyis, csak ebben....
- Részvétem - csak ennyit tudtam kinyögni. De ő csak mosolygott, azzal a "köszi" arccal.
- És ti mióta vagytok így "együtt" ? - kérdeztem tőle.
- Mi? Ezt a kérdésed nem értem... - majd elkezdtük nevetni.
- Hát ti..így öten.
- Ja..hát. Igazából előtted volt a húgom, a kör 6. tagja. Csak Eben, a boszorkány vadász..megölte.
- Uram isten. Sajnálom. - mondtam ezt döbbent arccal.
- Hát ez van. Nagyon hiányzik mindenkinek, de főképp....
- Neked.. - fejeztem be a mondatot.
- Pontosan. Nem telik el nap, hogy ne gondoljak rá...
- És...hogy nézett ki?
- Vörös haja volt, szép kék szeme, és ugyan úgy mint te, 13 éves. Nagyon jó boszorkány volt. Én nem tudtam mi mást tenni csak átölelni Markot.
- Na de, most már mennem kell. - mondta.
- Rendben. Szia. Jó éjszakát. - mosolyogtam rá, miközben állt fel.
- Neked is. - majd búcsúból megölelt még.
 Mark elment, Paul még nem volt itt. Egyedül maradtam. Így elkezdtem járni a házat. Kicsit körbe néztem. Találtam egy kis napló féleséget. Rá volt írva, hogy "Cassie". Ki az a Cassie? Csúnya voltam, és kinyitottam. Találtam benne egy csomó képet, de a legtöbb amikor Paullal és Markkal van. Ilyen ölelős és amin, a fiúk nyakában van. Kicsit furin néztem. Volt egy kép, amin Pault megpuszilja. Tudom, hogy gonosz dolog bele nézni más naplójába, de nagyon féltékeny lettem. Majd elmentem Paul titkos helyére, amiről beszélt, és ott be feküdtem az ágyéba és csak gondolkoztam. Éreztem az illatát a kicsit poros párnákon. Hisz alig alszanak itt. Majd hirtelen megakadt a szemem egy fotón. A falon volt egy polc, amin egy lány képe díszelgett. Ugyan az a lány, aki a naplóban volt. És vörös haja volt, fiatalnak tűnt. Nem ugrott be senki, aki vörös hajú lenne. Így egyre féltékenyebb lettem.
 Pár perc múlva meg is jött Paul...
- Hát te, hogy- hogy itt?
 Könnyezni kezdtem...
- Héé..mi baj? - jött oda hozzám...majd én csak eldobtam a képet és a naplót majd kirohantam..
 "Cassie...." csak ennyit hallottam. De nem foglalkoztam vele. Értettem, hogy tudja kiről van szó. Utánam rohant, majd megfogta a kezem..
- Mi a baj? Ő csak Cassie...
- Cassie...Cassie....nem is tudom ki ő, de egy naplót vezet, ami tele van fényképekkel..amiben TE is szerepelsz...
- Hé..hé...nem...ez nem az. - majd magához ölelt, de én csak eltaszítottam magamtól.
- Akkor ki ez?
- Cassie. Mark húga. Aki szintén boszorkány volt, csak megölték...

Tovább a tizenegyedi részhez.