- És most, hogyan tovább? - kérdeztem Lizt és Damont.
- Hát napirendben először a varázslás aztán a vámpírkodás lesz. - mondta Damon. - persze csak ha Liznek jó.
- Persze, nekem tökéletes - mondta.
- És ne haragudjatok a kérdésért..de ti nem dolgoztok?
- De, én tanár vagyok - mondta Liz.
- Én pedig vezetek egy éttermet, és egy kocsmát.
- Az szuper. Tanulásból úgy is jó vagyok, de az étterem, az nagyon cool. Meg tudsz tanítani főzni? - kérdeztem izgatottan.
- Persze, lesz időnk. - mondta mosolyogva Damon.
Délelőtt először rendbe a könyveket hoztam. Vagyis a könyveket raktam vissza a polcra, persze varázsigével "Terantie, bikanto". Ez volt az ige. Nem tagadom, nagyon buli volt. Aztán megjött Tomy is. Az igét megmutattam neki. Nagyon büszke volt rám, hogy már az első nap ilyen jól megy. :)
- És hogy ment a suli? - kérdeztem érdeklődve.
- Jól, kaptam két 5öst.
- Na, az szuper. Képzeld, Liz tanár ;)
- Az jó. :)
- És ma még mit fogtok csinálni? - kérdezte Tomy, mert láttam rajta, hogy valamiben akar segíteni.
- Szerintem lassan kezdjük Damonnal a vámpíroskodást.
- Super. :)
- Naja... :)
- Akkor mára ennyi. Ügyes voltál. Egy kis pihi, és hívom Damont. :) - mondta Liz, és átölelt.
Tomyval leültünk  akanapéra, ő írta a leckéjét én meg bekapcsoltam a tvt. De nem álltam meg, hogy ne kérdezzem meg...
- Amikor te dühös vagy, eltorzul az arcod?
- Igen.
- És hogy állítod meg?
- Ezt nem lehet megállítani. Csak le kell nyugodni...
- És amikor a suliban felidegesítenek?
- Az más jellegű...
- Ahha..értem..és..azt..hogy....
- Igen?
- .......hogy megálld...hogy...ne igyál valakiből?
- Ezért vagyok itt, hogy ebbe segítsek - szólt közbe Damon. - kezdhetjük?
- Még egy kicsit ne..még 10 perc....
- Rendben - és visszament az emeletre.
- Hát, igen. Ezért van Damon, hogy segítsen neked. Nekem nem volt aki segítsen, ezért sok minden butaságot csináltam...de ittvan neked Damon, Liz és én is
- Például? Milyen butaságok?
- Amik a legrosszabb rémálmaidban vannak...
- Pl??
- Megöltem sok ártatlan embert, kínoztam őket, fenyegettem, kiraboltam...de már mindent nagyon megbántam. Ha visszacsinálhatnám....
- Visszacsinálnád? - kérdeztem furcsán, mert a válasz tuti igen.
- Nem.
- NEM???
- Nem, mert akkor nem így alakult volna, nem lehetnék most itt veled. - majd átölelt és megcsókolt.

Tovább a tizenkettedik részre!